|
|
|
|
eseményen 12 színházi előadás szerepel. A magyar előadást az összművészeti fesztivál utolsó hetében, március 16-án láthatja a boszniai főváros közönsége.
Az eredeti Szophoklész-drámát Bornemisza Péter nyomán Háy János írta újra. A Magyar Elektrát a Csiky Gergely Színház novemberben mutatta be Horváth Csaba rendezésében.
A szarajevói téli fesztivált 1984 óta rendezik meg |
2015-03-10 13:42:11 |
|
|
|
|
színház társulata az új évadban - a már korábban ismertetett tervek szerint - a nagyszínpadon öt bemutatót tervez. Heinrich von Kleist Az eltört korsó című vígjátékát Valló Péter rendezi, Bornemisza Péter tragédiáját, a Magyar Elektrát Horváth Csaba állítja színpadra, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjét Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönségi, Tracy Letts Augusztus |
2014-08-21 18:30:13 |
|
|
|
|
|
a polgári egyéni szabadság hőse lett a zsarnoki állammal szemben (1942).
Hatása a Magyar irodalomra
Szophoklész magyarországi utóéletének első jelentős állomása Bornemisza Péternek, a 16. századi prédikátor-írónak Élektra-átdolgozása, amelyben a mitologikus téma a Habsburg elnyomás elleni tiltakozás kifejezéseként támad fel (1558). Az átdolgozás egy részletét |
2013-01-11 15:12:39 |
|
|
|
|
kicsit a szezonkezdet előrehozatala, hiszen az október 6-án az Egerek és emberekkel nyíló évadban Bornemissza drámája is szerepel a programban.
Mint a színház ismertetője felidézi, Bornemisza Péter 1558-ban Bécsben írta meg drámáját, amelynek a darabot átdolgozó Móricz Zsigmond később a Magyar Elektra címet adta.
"Bornemisza nyelve ma is elevenen hat fülre és agyra, régi |
2012-09-20 08:51:23 |
|
|
|
|
|
kívüli hősök főszereplővé emelésével, forradalmi változtatásigényéről és az országot a háborútól féltő ember függetlenségvágyáról ad számot. ~ egész életében próbálkozott a színpaddal. Bornemisza Péter Szophoklész-fordítása nyomán megírta a Magyar Elektrát (1931), eredeti művekkel (Sári bíró, 1910; Búzakalász, 1924) és saját regényeinek adaptációjával (Úri muri, 1928; Rokonok, 193 |
2008-12-21 15:04:37 |
|
|
|
|
BORNEMISZA PÉTER
(1535—1584)
1541-ben, Szolimán szultán hódító dicsőségének évtizedeiben a törökök kardcsapás nélkül, csellel elfoglalták Budát s vele együtt környékét is, így a szemközti. Pest városát. Ütközet, ostrom nem volt, de a szpáhik és janicsárok, ha már bent voltak, végigfosztogatták a két várost, s aki rejtegetni próbálta előlük vagy |
2008-08-01 19:35:50 |
|
|
|
|
hősök főszereplővé emelésével, forradalmi változtatásigényéről és az országot a háborútól féltő ember függetlenségvágyáról ad számot. - egész életében próbálkozott a színpaddal.
Bornemisza Péter Szophoklész-fordítása nyomán megírta a Magyar Elektrát (1931), eredeti művekkel (Sári bíró, 1910; Búzakalász, 1924) és saját regényeinek adaptációjával (Úri muri, 1928; Rokonok, 1934 |
2007-09-05 13:43:20 |
|
|
|
|
|
Üzenetek |
Csiky Gergely Színház, Rátóti Zoltán, Magyar Elektrát, Móricz Zsigmond, Bornemisza Péter, Szophoklész-drámát Bornemisza Péter, Horváth Csaba, Kleist Az, Valló Péter, Magyar Elektrát Horváth Csaba, Ábrahám Pál Bál, Bozsik Yvette, Tracy Letts Augusztus, Bornemisza Péternek, Magyar Elektra, Bornemisza Péter Szophoklész-fordítása, BORNEMISZA PÉTER, kaposvári színház, magyar dráma, magyar előadást, összművészeti fesztivál, boszniai főváros, szarajevói téli, eltört korsó, polgári egyéni, zsarnoki állammal, |
|
|
|